Doboz Nagyközség

Doboz nagyközség Békés megyében, a megyeszékhelytől, Békéscsabától 13 km-re északkeletre, a Kettős-Körös és Sebes-Körös által alkotott Kis-Sárréten, a Körösök összefolyásához közel fekszik.

A Kettős-Körös a település határán folyik át, és mintegy négy kilométerre fekszik a közigazgatásilag hozzá tartozó Szanazugtól, a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásának helyétől, mely az utóbbi időkben üdülőteleppé fejlődött. Doboz a Körös vidékhez tartozik. Hajdan Doboz határában egész sereg vízfolyás szállította vizeket, mint például a Sebes-fok, a Kis-Körös, a Kis-folyás és a Fekete-Körös. Az akkori folyók nagy részét már vagy kiszáradva, vagy pedig állóvizeket alkotva találjuk. A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. A "Doboz" - "Duboz" pár magyarázata alapján Doboz nevének eredete csak a szláv "dub, dubova, dubovy=tölgy, tölgyesből" vezethető le. Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent, és valószínűleg azért az elnevezés, mert a településkor az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett. Régi kézírásos emlékeinkben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször. Ezért nevezik Dobozt a vármegye legrégibb falujának. 1075-ben már Dobozon laktak I. Géza király kondásai. Az ásatások során több Árpád-kori település és egy földvár nyomára bukkantak. Doboz ebben az időben és ezután is jó sokáig e békés vizek közepette állott. A lakosság ezért sokáig ősfoglalkozásainkat űzte: halászott, pákászott, vadmadarakat fogott és főként pásztorkodott. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. Egy 1138-ból származó oklevél szerint a doboziak már javában méhészkedtek. 1403-ban Zsigmond király Maróthi János macsói bánnak ajándékozta a települést, ami a család kihalása után visszaszállt a koronára, de nem hosszú időre, mert Mátyás király odaadományozta fiának, Corvin Jánosnak. 1403-tól 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott Doboz. 1566-ban, Gyula eleste után a község nem szűnt meg, sőt, néhány jobbágy olyan vagyonra tett szert, hogy képes volt megváltani magát. A törökvész idején az erdők és vizek jó búvóhelyül szolgáltak. A Veres család volt a község földesura. Ebben az időben lett Doboz Békés község szomszédja. 1665-ben a török Dobozt is elpusztította, a település teljesen elnéptelenedett. 1699-ben ugyan megindult egy letelepedési folyamat, de 1703-ban ismét el kellett menekülniük az itt élőknek. Az új betelepülők elfoglalták Mező - Megyer északkeleti részét is, majd utóbb Gerla - Póstelek községet is idecsatolták. A török kiűzése után, 1720-ban Harrucken báró lett a település földesura. A község 1740-tõl 1780-ig a békési szolgabírói járáshoz, azután pedig a gyulai járáshoz tartozott annak megszűnéséig. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába.
A jobbágyság felszabadítása után -1848- ban a településnek mindössze negyed része lett falu népéé, a többi maradt a Wenkheim család birtokában.
A XIX. század végén Wenkheim József Antal unokaöccse, Wenkheim Rudolf építtette a ma általános iskolaként működő kastélyt, mely több uradalom központja lett. Innen irányították a vésztői és a csorvási birtokukat. Wenkheim Dénes kérésére Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján 1902-re megépült a neoromán stílusú templom és családi kripta, mely ma is idegenforgalmi látványosság. A település központjától mintegy 4 km-re van Doboz- Szanazug üdülőterület. Szanazug a Fehér és Fekete Körös deltájánál a Kettős- Körös két partján fekszik. Levegője tiszta, üdülésre, pihenésre alkalmas terület. Jelenleg több mint 300 üdülő, egy 250 főt befogadni képes ifjúsági tábor valamint a Körös bal partján kemping várja a pihenni, üdülni vágyókat. A két part között személyszállító komp biztosítja az átkelést. A kikapcsolódás, szórakozás, pihenés különböző formái biztosítottak. A vízpart adta lehetőségek miatt a kirándulók, turisták kedvenc pihenőhelye, mely az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult. Az üdülőkörzetet a nyári szezon idején rendszeres autóbuszjárat köti össze a megyeszékhellyel. A település bővelkedik vízfelületekkel. Természetesen a legnagyobb vízfelület a Kettős- Körös, nagyobb állóvize a Kettős- Körös hídja és a dobozi körtöltés között, mintegy 2,8 ha-os két egységből álló horgásztó nemcsak a horgászok, de gyakran családtagjaik közkedvelt kirándulóhelye is. A település bel és külterületén mintegy 30 km hosszan halad át /az Ó- Körös, egykori Fekete Körös/ melynek rekonstrukciója jelenleg van folyamatban. A vadászatot kedvelőknek is lehetőséget nyújtanak a települést körül vevő erdőségek, mely nagyságát tekintve megközelítőleg s közigazgatási terület 20%-át teszi ki. Idegenforgalmi szempontból igen jelentős a Kettős- Körös hídjától 150 m-re fekvő Marói erdőben lévő „Vadász” Panzió és környéke ad otthont a minden év szeptember első napjaiban megrendezésre kerülő Országos Vadásznapok Megyei rendezvényének. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező nagyközség és környéke bővelkedik látnivalókkal. A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium évében, Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a „Furulyázó Pásztor” áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal. A szobor Mészáros Attila szobrászművész alkotása. A település központjában továbbsétálva tűnik fel az 1794-1798 között késő barokk stílusban épült Református templom. A műemlék jellegű épület építészeti különlegessége a külső falakat díszítő íves záródású falfülkék, melyekben az ablakok helyezkednek el. A templom kézi faragású tölgyfa berendezése különösen értékes. Az orgonája 1912-ben készült, szintén műemléki védelem alatt áll. A Református templom szomszédságában található a település I. és II. világháborús áldozatainak emlékműve. Ezen ősi községben gyűjtött népdalokat Bartók Béla 1906-ban. Ennek a gyűjtőmunkának emlékét őrzi a Községháza falán elhelyezett emléktábla.
A volt kastély mögött a Holt – Körös ágától körülölelve 6 hektáros kastélypark fekszik, mely 150 éves kocsányos tölgyeket őriz. A park 1979 óta természetvédelmi terület. A vésztői úton áll az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes silótornyos magtárépület, Ybl Miklós kiemelkedő alkotása, mely agrártörténeti emlék. A település 2004. évben Magyarország legtisztább települése címet nyerte el, majd 2005-ben "Virágos Magyarországért" környezetszépítő versenyben a községek kategóriájában 2. helyezést ért el, melyet a bíráló bizottság diplomával ismert el. Forrás: Doboz.hu  |  Fotók: Doboz.hu és Wikipédia