2011. július 18.
0. nap – 2011. július 15., péntek
Ahogy arról szombaton reggel beszámoltunk, a péntek a hagyományoknak megfelelően a ráhangolódás jegyében telt.
Pleskonics „Plesi” András, azaz
„Dr. Rock” köszöntő szavaival vette kezdetét a
Rockszanazug 4 – Zenei Tehetségkutató Fesztivál, majd este hat órakor a
The Batteries nyitotta meg a koncertek sorát. Ezután egy igen fiatalokból álló zenekar, a gyulai
The Paradise Zone következett, majd az esti nagykoncert immár hagyományosan a
Pókidomúak Blues Band fellépése volt, ezúttal kiegészülve
Lőrincz Károllyal, a
Besenyő Blues Band énekesével, na meg az utolsó dal erejéig a korábban fellépett zenekar tagjaival. Igazi örömzene volt hát hallható a színpadról, amelyet a közeledő vihar sem tudott elnémítani. A napot végül fergeteges, hajnalig tartó karaoke zárta.
1. nap – 2011. július 16., péntek
Az első nap délelőttjén a gasztronómia játszotta a főszerepet, a második alkalommal megrendezett
Körösi Halételek Kavalkádja keretében. A főzőverseny egyetlen szabálya, hogy az elkészített ételek alapját a körösökben megtalálható halfajok valamelyikének kell adnia. A Fater Motel környékét kellemes, ínycsiklandozó illat lengte körbe, és az illatok most sem vezettek félre senkit: remek ételek készültek.
Kora délután aztán a zenei verseny is elkezdődött, méghozzá a 0. napon versenyen kívül már bemutatkozott, 2010. szeptemberében alakult
The Paradise Zone koncertjével. A tizenéves fiatalokból álló gyulai banda saját számokkal (!) indult a versenyen, méghozzá nem is akármilyenekkel. Az immár a
Török Ádám, Németh Károly és
Horváth Mihály, azaz a
Mini Trió tagjai által alkotott zsűri előtt játszó srácok nem illetődtek meg, nagyon jól zenéltek, s igen jó alaphangulatot teremtettek a fesztivál első napján.
A The Paradise Zone tagjai:
Szilágyi Attila – ének, ritmusgitár
Leel-Őssy Dániel – basszusgitár, vokál
Hurguly Attila (ifj.) – dob
Miklós Csaba – szólógitár
A zenekar honlapja »
A gyulai srácok után egy még fiatalabb banda – némi képzavarral élve – szállt ringbe, legalábbis ami magát a zenekart illeti, hiszen az abban játszó zenészek már nem kamaszkorukat élik. A banda neve rögtön elárulta az ekkor már szépen összegyűlt közönségnek, hogy mire is számíthatnak. A budapesti zenekar neve ugyanis
Like Hendrix, ami egy igen erős szóösszetétel. A mindössze fél éve létező csapat nem kevesebbet vállalt, mint
Jimi Hendrix szerzeményeinek autentikus előadását. Akik csak egy kicsit is ismerik a legenda zenéjét és gitárjátékát, azok tudják, hogy ez hatalmas feladat. Nos, a Like Hendrix zenészei ezt a feladatot igen magas színvonalon oldották meg, és ezt nem mi mondjuk, hanem egyrészről a zsűri, másrészről – s talán ez az, ami mindent elmond – Pleskonics „Plesi” András, aki néhány dal erejéig különböző ütőhangszerek megszólaltatásával részt vett a produkcióban. Dr. Rock az egyik kiállásban jól hallhatóan csak ennyit mondott:
„Úristen hol vagyok!”
A Like Hendrix tagjai:
Nyikos Lajos – gitár
Schadl Zoltán – basszusgitár
Galyas Marcell – dob
A zenekar honlapja »
Bár még egy versenynap és négy zenekar ekkor még hátravolt a fesztiválból, Török Ádám azonban a két zenekar értékelésekor igen nagyvonalú
különdíjat ajánlott fel a két együttesnek:
mindkét bandát meghívta ugyanis szeptemberben, a fővárosban nyíló klubjába. Ezt a mondatot láthatóan elsőre a srácok fel sem fogták igazán, csak percekkel később döbbentek rá, hogy mekkora lehetőséget kapnak a zsűri elnökétől.
Már ekkor érezni lehetett, hogy különleges nap részesei lehetnek mindazok, akik akár zenészként, akár közönségként jelen voltak. Hatalmas zenei élmények következtek, hiszen valami igen színvonalas blues-muzsikával először a
Route 44 lépett színpadra, majd következett
Little G Weevil (Szűcs Gábor), aki saját blues-dalaival a műfaj szülőhazájában (sőt, nem mellékesen az egész világon) arat óriási sikereket. Hogy mennyire tehetséges és jó zenészről is van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy az egyik dalban maga Török Ádám játszott vendégművészként.
A felkérés természetesen nem maradt viszonzatlan, hiszen a Mississippi zenei világa után a
Mini Trió következett, akik
dr. Galyas László mellett a tehetséges fiatal zenészt is felkérték a közreműködésre. A Fater Motelben ekkor már ülőhelyet nem lehetett találni, s a Török Ádámék koncertje alatt megérkezett
Borsodi Laci a kocsiból kiszállva így szólalt meg:
„De jó buli van itt!”. Nos, a
Borsodi Blue Trió méltóképpen zárta ezt a felejthetetlen estét, hiszen saját dalaik után (amelyek alatt a közönség megcsodálhatta a hármas kivételes hangszeres tudását) szinte mindenki színpadra lépett egy igazi örömzenélésre azok közül, akik korábban már elvarázsolták a Rockszanazug 4 közönségét.
2. nap – 2011. július 17.
A másnap délelőtt még az előző esti élmények hatása alatt zajlott, s talán kicsit féltek is mindazok, akik szombaton részesei lehettek annak mondván, hogy vajon miként lehet ezt hasonlóan folytatni. A négy még versenyben lévő zenekar, a
Pókidomúak Blues Band és a
Gyulai Big Band azonban nem okozott csalódást.
Délután először a négy versenyző banda koncertje fogadta az érdeklődőket, közülük elsőként egy igen messziről, Nagyatádról érkezett heavy metal-banda, a
Doom Angel. A fiatal srácok valami eszméletlen jó zúzást nyomtak a színpadon. Hangszerükön mindegyikük remekül játszott, és a zsűri elismerését is kivívták, de ne rohanjunk még ennyire előre. A Doom Angel külön köszönetet érdemel azért is, hogy oda-vissza 900 kilométert utaztak a fesztivál kedvéért, ráadásul úgy, hogy előző nap is koncerteztek.
A Doom Angel tagjai:
Tóth Kornél – ének,szólógitár
Kiss Zoltán – szólógitár
Hóka Szilveszter – basszusgitár
Némedi Gyögy – dob
A zenekar honlapja »
A második zenekar már közelebbről, mondhatni a szomszédból, Orosházáról érkezett. A
Délibáb zenekar blues, funky és rhythm and blues dalokat, illetve ezen stílusok valami elképesztően jó elegyét játsszák. A közönség nem is volt fukar a tapssal, s a dalok közben nem igazán volt olyan láb, amely ne mozdult volna az ütemre.
A Délibáb tagjai:
Leszkó Hédi – ének
Leszkó Róbert – gitár, ének
Berta Péter – dob
Csernai Gábor – trombita
Szűcs András – basszusgitár
A zenekar Facebook-oldala »
A sorsolásnak köszönhetően harmadikként a szintén Békés megyei, Csorvásról érkezett
Eighteen Plus Movie mutathatta be zenéjét és tudását a zsűri előtt. A tavaly nyáron alakult együttes a rock, az alternatív és a punk vonalat képviseli, de valami igen jó és élvezhető formában. A srácok remekül helyt álltak, dalaikkal kellemes meglepetést is okoztak az őket hallgató közönségnek.
Az Eighteen Plus Movie tagjai:
Szegedi Attila – vokál, gitár
Jánosi László – gitár
Szász Balázs – bass
Oláh Dávid – dob
A zenekar MySpace oldala »
A versenyt egy fővárosi zenekar, az
AF zárta. A zsűri mindkét nap kiemelte, hogy mennyire fontos a színpadi megjelenés, amit az AF tagjai, különösen énekesük most élőben be is mutatott. A pop-rock stílusban játszó zenekar frontembere a színpad hol egyik, hol másik részén tűnt fel. A srácok nagyon jó zenét játszanak, nagyon jó hangulatot teremtenek, koncertjük mind a zsűri, mind a közönség tetszését elnyerte.
Az AF tagjai:
Gyuris János – ének
Fülöp Attila – dob
Schuppa Dávid – gitár, vokál
Fülöp Gábor – basszus, vokál
A zenekar honlapja »
A versenyből ezek után nem maradt más hátra, mint a napi értékelés és a két napon a zenei tehetségkutató berkein belül fellépett zenekarok közül az első három helyezett kihirdetése. A zsűri pontszámai alapján a
Like Hendrix zenekar végzett a
harmadik helyen, akik így különdíjuk mellett ezzel is büszkélkedhetnek. A heavy metalt játszó
Doom Angel is meggyőzte a koránt sem ebben a stílusban játszó zsűritagokat, ők végeztek a
második helyen. Az
első helyet pedig az óriási hangulatot teremtő
AF zenekar nyerte, remek bizonyítékaként mindannak, amire Török Ádám igyekezett mindkét nap felhívni a zenekarok figyelmét.
Az előzetes program alapján mindezek után a
Gyulai Big Band következett volna, de
Lőrincz Károlyt a
Pókidomúak Blues Band nem tudta úgy hazaengedni, hogy ne játszanak együtt még néhány dalt. A hirtelen ötlettől vezérelt koncert megható jelenetek egész sorát vonultatta fel, hiszen először a Besenyő Blues Band énekese hívta fel feleségét egy-két dal erejéig, majd végül minden zenekari tag jelenlévő családtagja is a színpadon találta magát. A
„Szanazug Blues” című dalt már együtt énekelték kicsik és nagyok, remekül kifejezve azt, hogy ez nem egy szimpla fesztivál, hanem egy igazi család.
Ennek a családnak sajnos ebben az évben volt egy elhunytja is. Az egyik legalattomosabb kórt legyőző
Payer András, vagy ahogy mi „Rockszanazugban” hívtuk és hívjuk,
Öcsi bácsi ez év március 31-én egy hirtelen jött másik betegségben elhunyt. Öcsi bácsi rengeteget segített a fesztiválnak mind szakmailag, mind emberileg, az
Előadóművészi Jogvédő Irodán keresztül pedig anyagilag is. A fesztivált záró
Gyulai Big Band műsorában rá emlékeztünk néhány dallal abból a hatalmas zenei örökségből, amit ő hagyott mindannyiunkra.
Nem tudjuk, hogy ezt a remek hangulatú hétvégét hogyan fogjuk tudni megismételni, vagy akár felülmúlni, de mindent el fogunk követni ennek érdekében. Már csak azért is, mert egy dolog biztos: 2012-ben ismét lesz Rockszanazug, méghozzá az ötödik, amelyet már azért ünnepelni szoktak. Ennek tükrében egyáltalán nem sablonos hát a mondat:
„Jövőre, veletek, ugyanitt!”
A Rockszanazug 4 hivatalos online médiapartnere, a
Schooltourmix – Békés megye első online ifjúsági magazinja által már a fesztivált követő napon feltöltésre kerültek a Rockszanazug 4 fotói. A
Fotótárban az idei fesztiválról több mint hatszáz kép látható.
További fesztiválhírek »